legyen szó kezdő túrázóról vagy tapasztalt mászóról. Az alkar feszülése, a vállak tompa fájdalma, a combok és a törzs merevsége mind arra utalnak, hogy a testünk komoly terhelésnek volt kitéve. De mi okozza valójában az izomlázat, és mit tehetünk ellene – vagy még jobb, hogyan előzhetjük meg?
Az izomláz – szakszóval késleltetett izomfájdalom (DOMS – Delayed Onset Muscle Soreness) – nem a tejsav felhalmozódásának következménye, ahogy azt sokáig hitték. A modern sportélettani kutatások szerint az izomláz fő oka az izmokat alkotó izomrostok mikrosérülése.
Hegymászás során különösen nagy szerepet kapnak az excentrikus izomösszehúzódások. Ilyenkor az izom aktív feszülés közben nyúlik meg. Ezek a terhelések mikroszkopikus szinten apró szakadásokhoz vezetnek az izomrostokban és a kötőszövetben (mint minden edzés közben).
A szervezet erre egyfajta gyulladásos reakcióval válaszol: megnő a véráramlás, immunsejtek érkeznek a sérült területre, és megindul a regeneráció. Ez a folyamat okozza az izomfeszülést, fájdalmat és merevséget, amely jellemzően 12–48 órával az edzés vagy mászás után jelentkezik, és akár 3–5 napig is eltarthat.
Edzés közben – főleg nagy intenzitásnál – az izmokban megnő a laktát szintje, ami égő érzést, feszülést okoz. Ez az érzés:
Ez látványosan egybeesik a terheléssel, ezért logikusnak tűnt, hogy a későbbi izomfájdalomért is ez felel. A gond csak az, hogy az izomláz nem ekkor, hanem 12–48 órával később alakul ki.
A sportélettanban már szakmailag elfogadott tény, hogy nem a tejsav (laktát) okozza az izomlázat.
A laktát átmeneti energiahordozó, és 1-2 órán belül kiürül az izmokból és a vérből. A szervezet folyamatosan, minden izomban, sőt az agyban is felhasználja energiaként.
A túrázás, hegymászás, sziklamászás hosszú ideig tartó statikus terhelést ró az izmokra, extrém módon igénybe veszi végtagok és a törzs izmait, gyakran olyan izomcsoportokat használ, amelyek más sportokban kevésbé aktívak.
Az izomláz nem csak a kezdőket sújtja, gyakran megjelenhet edzett embereknél is. Új mozgásformák kipróbálásakor, hosszú kihagyás után, vagy intenzitás növelésekor borítékolható az izomláz megjelenése.
Bár teljesen elkerülni nem mindig lehet, az izomláz mértéke körültekintéssel jelentősen csökkenthető:
Ha az izomláz már jelen van, felesleges cél az azonnali „eltüntetés”, inkább a regeneráció támogatására koncentráljunk:
Fontos: erős izomláz esetén nem ajánlott intenzív sporttal terhelni az érintett izomcsoportokat, mert ez növeli a sérülés kockázatát.
