Bár első ránézésre egy faék egyszerűségű eszköznek tűnik, a mai modern mászókötelek komoly szakmai fejlesztések eredményei. Anyaguk, szerkezetük, átmérőjük, nyúlásuk, szövésük, jelzéseik és különböző kiképzésük mind azt a célt szolgálja, hogy tökéletesen biztonságban tartsanak mászás során.
Nincs két egyforma kötél, számos típusban és kivitelben készülnek, amelyek eltérő tulajdonságaikból adódóan különböző felhasználási területekre valók, és egy rakás szempont szerint lehet őket csoportosítani. Más szempontok fontosak sziklán sportmászáshoz, egy több kötélhosszas alpesi útban, vagy gleccserjárásnál, jégmászásnál, ahol lépten-nyomon hóban és vízben rángatod.
A megfelelő hegymászó kötél kiválasztásához ezért érdemes megismerni a különböző kötélfajtákat, a kötelek felépítését, legfontosabb műszaki jellemzőit, valamint a használatukkal és karbantartásukkal kapcsolatos alapvető tudnivalókat.
Szép hosszú téma, vágjunk bele!
A legfontosabb szempont a köteleknél a nyúlásuk szerinti csoportosítás, eszerint megkülönböztetünk statikus és dinamikus köteleket.
A statikus köteleknek nincs nyúlása, benne is van a nevükben, hogy statikusak. Ezeket is használjuk a mászásban segédkötélként, biztosítópontok kialakítására, speciális csomókhoz, mentésekhez, de alapvetően mászókötélnek NEM használunk statikus kötelet.
A dinamikus köteleknek viszont nagyon is van nyúlása, és ez lesz a nyerő számunkra.
Viszont a dinamikus kötélnek maga a nyúlása is kétféle lehet, és csak hogy jól összekavarjon, ezeket statikus és dinamikus nyúlásnak hívjuk.
A dinamikus kötelek statikus nyúlása alatt azt az állapotot és mértéket értjük, amikor a kötél végére fellógatunk egy súlyt, és az terhelés hatására bizonyos mértékben kinyúlik.
Ennek a maximális mértéke szabvány szerint 10% lehet.
Ilyen, amikor mászás közben beleülünk, megterheljük a kötelet egy folyamatos változatlan erővel.
Dinamikus kötelek dinamikus nyúlása pedig akkor jelenik meg, amikor azt hirtelen erőhatással késztetjük nyúlásra, például eséssel, rántással.
Ennek a maximális mértéke szabvány szerint 40% lehet.
Gondolj csak bele, 10 méter kötél akár plusz 4 métert is nyúlhat eséskor egy hirtelen rántás, esés hatására!
A kötél nyúlása lehetővé teszi, hogy az esés energiájának egy részét a kötél rugalmas alakváltozása nyelje el. És ebben van a lényeg, minél hosszabban nyúlik a kötél, a Te esésed annál „lágyabb” lesz, mert nem ránt meg annyira.
Ehhez kapcsolódik egy nagyon fontos fogalom, a megtartási rántás, ami az esés során fellépő maximális erőhatást jelenti. Az értékét kilonewtonban (kN) adják meg. Az EN892 szabvány szerint ez legfeljebb 12 kN lehet.
Kutatások alapján az emberi szervezet a gravitációs gyorsulás maximum 15-szörösét képes maradandó károsodás nélkül elviselni. Ezt 80 kg tömegű testekre adják meg, ami 12.000 N, azaz 12kN.
Azt már tudjuk, hogy a hegymászásban és sziklamászásban alapvetően dinamikus köteleket használunk. A dinamikus mászóköteleknek három további alapvető kategóriája létezik,
Az egészkötél a leggyakrabban és legáltalánosabban használt kötélfajta. Ha valaha voltál mászóteremben, vagy sziklán barátokkal nittelt utakat mászni, valószínűleg ezzel a típussal találkoztál. Itt egyetlen kötélszállal dolgozunk, ezért a rendszer egyszerű és jól áttekinthető, alacsony a hibalehetőség, viszont nincs redundancia. Elsősorban sportmászásban, műfalon, sziklamászásban és számos rövidebb alpesi útban használják. Jellemzően 9–10 mm körüli átmérőjűek, de ennél vékonyabb és vastagabb modellek is előfordulnak, itt persze tized milliméterekről beszélünk.
A félköteleket mindig párban használjuk. Külön vásárolható meg a 2 szál, de csak együtt használhatók biztonságosan. Szemmel láthatóan vékonyabbak, mint az egészkötél, a 6-8 mm vastagság a jellemző. A két szál miatt valamivel bonyolultabb kötéltechnikát igényel, és egészen más paraméterekkel rendelkezik, mint a vastagabb, 1 szálas egészkötél. A félkötelek ezért elsősorban tradicionális mászásra vannak kifejlesztve, kifejezetten nagy nyúlásra és alacsony megtartási rántásra tervezték őket, így eséskor a lehető legkisebb erőhatással terheli meg a fix pontokat, csökkentve a kiszakadás és lezuhanás esélyét.
Az ikerkötelek szintén két szálból álló rendszert alkotnak, azonban a félkötelektől eltérően használjuk. Az utóbbi 2 típus külsőre nagyon hasonlít egymásra, így fontos tudnunk, pontosan milyen kötéllel mászunk. Ezeket elsősorban hosszú, több kötélhosszas nittelt sportutakban használják, ahol előnyt jelent a két könnyű, vékony kötélszál, valamint a kötél teljes hosszával történő gyors ereszkedés.
➕
Léteznek viszont olyan, úgynevezett jokerkötelek vagy multikötelek is, amelyek a gyártó tanúsítása alapján több kötélkategóriában is használhatók. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően már olyan köteleket is gyártanak, amik a félkötél és az ikerkötél előnyeit is magában hordozzák. Ezeket ritkán adják szálanként 100.000 forint alatt, így nagyon érdemes megnézni mit veszel, és mire fogod használni.
A modern mászókötelek úgynevezett mag + köpeny szerkezetűek.
Ez azt jelenti, hogy színben és arányban is két jól elkülöníthető részből épülnek fel: a belső magból és az azt körülvevő köpenyből.
Ezek nagyjából 2/3 és 1/3 arányban oszlanak meg, és a terhelés is ilyen mértékben oszlik el közöttük. Persze a pontos arány modellenként eltérő, egy robosztus sportmászó kötélnél például fontos szempont az erős, kopásálló köpeny, míg egy alpesi használatban lévő könnyű kötél esetében a kis tömeg és a megfelelő dinamikus tulajdonságok kerülnek előtérbe.
A belső mag
biztosítja a kötél mechanikai tulajdonságainak jelentős részét. A benne található szintetikus szálak kialakítása és szövése hatással van a kötél szakítószilárdságára, nyúlására és dinamikus viselkedésére.
A külső köpeny
elsősorban a mag védelmét szolgálja. Ellenáll a súrlódásnak, védi a belső szálakat a mechanikai sérülésektől, és meghatározza a kötél tapintásának, kezelhetőségének jelentős részét is.
Régen ezt a 2 komponenst külön szőtték meg a gyárakban, és egy eljárással ráhúzták a köpenyt a magra, de ennek voltak hátrányai (pl: köpenycsúszás). Manapság már gyárilag összeszövik őket, így nem elválaszthatók egymástól.
A kötélvégek kialakítása szintén fontos. A megfelelően lezárt kötélvég megakadályozza, hogy a köpeny és a mag szétcsússzon, bolyhosodjon. Minden modern mászókötélen emellett megtalálható a kötél közepét jelző minta vagy jelzés, illetve egyes modelleknél a középpontot eltérő mintázattal jelölő bi-pattern kialakítás is. Ez különösen elölmászásnál és ereszkedések során lesz hasznos számunkra.
A kötél kiválasztásakor nem szabad egyetlen adatból kiindulni. Az átmérő, a hossz, a tömeg, a nyúlás, a megtartási rántás, az esésszám és a kötél egyéb tulajdonságai együtt határozzák meg, hogy egy adott modell milyen használatra alkalmas.
A kötél anyaga, amiről érdemes itt először beszélni, ez pedig a poliamid. Nincs benne gumi, csak sima egyszerű műanyag, nagyon vékony apró szálakból szőve. Maga az anyag teljesen statikus, a rugalmasságát és nyúlását a különböző szövési technikák adják.
A hossz lesz a második, de legfontosabb jellemzőnk minden kötéltípusnál. A mászóköteleknél is van alapértelmezett, azaz default hossz, ez pedig 60 méter. Minden alkalommal, amikor kötélről beszélünk, amikor kötél árat adunk meg, amikor egy mászóút falrajzát elemezzük, és nincs külön más méret feltüntetve, akkor 60 méterről beszélünk. Nagyon nagyon (nagyon) ritka, hogy hosszabb kötél kéne bármire, így más méretek nem is annyira elterjedtek. Kifejezetten mászótermi kötélnek, vagy meghatározott célra szoktak csak rövidebbet venni, vagy akinek fontos, hogy olcsó legyen, viszont ár-érték és felhasználhatóság tekintetében nem éri meg rövidebbet választani.
Az átmérő szintén fontos, és könnyen összehasonlítható adat. A vékonyabb kötél adott hosszban érthető módon könnyebb, jobban lehet csomózni, kisebb helyet foglal és hosszú utaknál jelentős plusz súlyt takaríthatsz meg vele. A vastagabb kötél általában robusztusabb és intenzív használat mellett is tartósabb lehet. A nagyobb átmérő ugyanakkor nagyobb tömeget és más kezelhetőséget jelent.
A kötél tömegét azaz súlyát gramm/méterben adják meg. Egy 60 g/m tömegű kötél 60 méteres hosszban körülbelül 3,6 kilogrammot nyom. Ugyanekkora hosszúságú, 50 g/m tömegű kötél már csak körülbelül 3 kilogramm. Bizonyos felhasználási módoknál ez a különbség jelentős lehet. Erről már beszéltünk feljebb, miért jó ha könnyebb köteled van, de Neked kell eldöntened, hogy szükséges-e ahhoz, amire használni fogod. Általánosságban nézve minél vékonyabb és könnyebb egy kötél, annál magasabb az ára.
A dinamikus és statikus nyúlás is fontos paraméter, ezeket már kiveséztük a cikk elején, de fontos itt is megemlíteni. Azt mutatják meg, hogy a kötél bizonyos terhelések hatására mennyire nyúlik meg.
A megtartási rántás fogalma szintén ismerős már, ez a leeső elölmászóra ható maximális erőhatást határozza meg. Maximum 12kN lehet, az átlagos értéke a valóságban leginkább 7,5 és 10 között mozog.
A kötél impregnáltsága, konyhanyelven vízállósága is fontos szempont havas, jeges terepen, gleccserjáráskor, jégmászásnál. Az olcsóbb egészköteleket feleslegesen nem impregnálják, mivel esőben úgysem mászik senki. Ha elered az eső minél előbb lejössz, összeszeded és hazamész. Egy fokkal komolyabb (értsd: drágább) köteleknek már van köpeny impregnáltsága, de full impregnált (azaz köpeny- és magimpregnált) köteleknél már mélyen zsebbe kell nyúlni.
Fontos tudni, hogy az impregnálás nélküli köteleket a víz instant mászásra alkalmatlanná teszi! Megdagad, nem tudod kezelni a biztosítóeszközben, a vízcseppek beivódnak a kötél szálai közé, és a rugalmassága gyakorlatilag teljesen megszűnik, ezáltal életveszélyessé válik vele a mászás!
UV védelem az egyik legáltalánosabb bevonat, amit a kötelek kapnak, a legtöbb kötelet ellátják ilyen védelemmel, de minél többet súrlódik, minél többet húzod a sziklán vagy a földön, ez a nem látható réteg annál jobban megkopik. Márpedig a kötelek anyagának legnagyobb ellensége a nap, és az UV.
Szavatossági idő, ez nagyon fontos, és sokan elbagatellizálják, mintha nem létező fogalom lenne. Márpedig nem csak a párizsi tud „megromlani”, hanem a mászókötél is, méghozzá az anyagából adódóan. A poliamid ugyanis elöregszik, megeszi az UV, nyújtjuk, húzzuk, koszoljuk, mossuk, és szépen lassan elveszíti a főbb biztonsági tulajdonságait. Általánosságban egy kötél élettartama használat nélkül 10 év. Egy átlagos használatban lévő kötélnél már 5 év után észrevehetőek a romlás jelei. Ezt ne úgy képzeld el, hogy megromlik a köteled és egyszer csak elszakad, erről nincs szó, nem fog elszakadni. Egyszerűen csak nehezebb lesz csomózni, nem hajlik úgy, mint azelőtt, nehezebb összeszedni, kiszálasodik, megvastagodik, több lesz a súlya, jobban megránt eséskor, nehezebben mozog a biztosítóeszközben (most gondolj bármilyen eddigi mászótermi élményedre, na pont olyan rossz lesz, mint azok).
Az esésszám nevű fogalom is szerepel a kötelek adatlapján. Ez azt mutatja meg, hogy a kötélnek egy meghatározott minőségbiztosítási vizsgálat során legalább hány extrém tesztesést kell kibírnia. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy a kötél a valós használat során pontosan ennyi esést bír ki. A tesztek és a valódi esések körülményei jelentősen eltérhetnek, azt viszont fontos tudni, hogy ezeknek a köteleknek is vannak határai, nem lehet ész nélkül hatalmasakat beleesni, mert tönkre fognak menni.
A megfelelő kötél elsősorban attól függ, hogy milyen körülmények között fogjuk használni. Ahogy a bakancsválasztóban írtuk, ott sincs univerzális, mindenre használható bakancs, ez ugyanúgy igaz a kötelekre is.
azaz nittelt utak mászásához jellemzően egészkötelet választunk. Itt fontos a jó kezelhetőség, a megfelelő nyúlás, a kopásállóság, és természetesen a megfelelő hossz. Nem feltétlenül érdemes 90 ezer forintért egy impregnált 9mm-es csúcskötelet vásárolni ahhoz, hogy szétsúrold topróppal Csobánka zsíros szikláin. Ha leginkább elölmászva keresed a határaid, és várhatóan sokat fogsz esni, válassz nagyobb nyúlású kötéltípust. Ha szinte csak toprope mászol, és sokat üldögélsz majd nehezebb utakat projektálva, érdemes kisebb nyúlást választani, hogy amikor behúzva elengeded a falat, ne csússz lejjebb még 2 métert a kötél miatt.
már sokkal fontosabb lehet a kötél tömege és a kötélvezetés. Ilyenkor az ikerkötél, vagy valamilyen joker kötél jelenthet előnyt. A hosszú beszállás és a sok ereszkedés miatt jól fog jönni a könnyű súly, és a 2 külön szál.
egy félkötél a megfelelő választás. Impregnáltság nem feltétlenül szükséges, de egy hirtelen jött záporban a köpenyimpregnálás értékes időt adhat a biztonságos befejezésig.
a vízfelvétel csökkentése már különösen fontos. A full impregnált kötél itt alap, legyen az egy erős egészkötél, vagy valamelyik dupla szálas megoldás. Jégmászáshoz a nittek hiánya miatt leginkább egy full impregnált félkötél ajánlott.
A mászókötél hosszútávú biztonságos használatának egyik legfontosabb feltétele a rendszeres odafigyelés. A kötelet nem elegendő időnként kimosni, folyamatosan oda kell rá figyelni. A mászásban mindig a redundanciára törekszünk, mindent duplán biztosítunk, kötélből viszont legtöbbször csak egy van.
Mindig figyelj arra, hogy:
A mosásnál pár dologra kiemelten fontos figyelni.
Igen, a kötelek moshatók, és igen, mosógépben is. Viszont a szintetikus mosószerek károsíthatják a kötél anyagát, így csak a külön erre a célra kapható kötélmosószerrel szabad mosni! Pár ezer forintért lehet kapni webshopokban, ami évekig elég. Ha nincs kötélmosószered, akkor is bedobhatod a mosógépbe, de akkor egy üres mosással öblítsd át, és alacsony fordulaton centrifugáld ki. Ne lógasd fel sehová száradni, se ajtóra, se kilincsre, se erkélyre, mert lógva száradás közben meg tud nyúlni. Mindig terítsd ki a földre, és hagyd megszáradni.
A homok és a por különösen alattomos szennyeződés. Az apró szemcsék bekerülhetnek a nagyon finom szálak közé, ahol kitöltik a réseket, a kötél hajlítása és mozgatása során pedig lassan elnyírják a nagyon vékony szálakat. A sokat használt, koszos kötelek ezért nemcsak kívülről, hanem belülről is károsodhatnak.
Ha felszíni sérülést látsz rajta vizsgáld meg alaposan, és tapogasd ki sérült-e a mag is. Ha nem vagy biztos a dolgodban, ne használd többet! Komoly figyelmeztető jel, ha a mag láthatóvá válik, illetve ha a kötél olyan sérülést szenvedett, amely a belső szerkezet épségét is érintheti.
Egy kötél élettartamát nem lehet szemre, években meghatározni. Jelentős hatással van rá a használat gyakorisága, az esések száma és jellege, a szikla élessége, a beletaposott homok és por, az UV-sugárzás, a nedvesség, a vegyszerek és a tárolási körülmények. Emiatt két azonos korú és típusú kötél állapota teljesen eltérő lehet.
Ha szeretnél még többet megtudni a kötelekről, azok használatáról, csomókról, kötéltechnikákról, nézz körül a sziklamászó tanfolyamaink között, és válaszd ki a saját szintednek megfelelőt! Ha szükségesnek érzed, keress fel minket jelentkezés előtt, örömmel segítünk pontosan felmérni és kiválasztani számodra a leginkább Neked való képzést!
